Yes

Szentábrahámi Lombard Mihály,   1683 - 1758. March 30.

Úgy jellemezték, mint az unitáriusok szeme, szíve és szája.  Szeme, mert az egyházban mindent meglátott. Szíve, mert együtt érzett az elnyomottakkal, éhező diákokkal s mindent megtett, hogy segítse őket.  Szája, mert bátran kiállott és védte az unitáriusokat.

Várfalván született az ottani unitárius lelkész fiaként. Iskolai tanulmányait Kolozsvárt  1710-ben végezte. A nagyszebeni országos bizottság unitárius tagjai mellett hitszónokként működött, majd külföldön tanult a leydeni és a frankfurti egyetemeken. Külföldi tanulmányát homoródszentmártoni Bíró Sámuel támogatta. Külföldről 1715. aug. 18.-án érkezett haza.  Előbb Bíró Sámuel fiainak házitanítója volt, majd 1716. febr. 27.-tol a kolozsvári unitárius iskola tanára.

Átélte a kollégium 1718. évi elvételét és a belső magyar utcai épületbe való átköltözést. Tanított egyetemes egyháztörténelmet, földrajzot, jogot, csillagászatot, fizikát, geometriát, teológiát és egyháztörténelmet.

1720-ban nősült. Felesége Takács Sára volt.

1720-ban az iskola igazgatójául választották. Mint ilyen, megteremtette az új iskola működésének körülményeit. Az 1718-20-as évek ínsége és a fellépett pestis alatt az éhező diákság a patronusok és a nemesek jóindulatának váltak függvényéül.  1731-ben ismét élelmezési problémák álltak elő. Szentbárahámi meghatározta az igazgatói hatáskört és igyekezett annak érvényt is szerezni.

1724-ben főjegyzővé, majd 1737-be püspökké, a kolozsvári egyházközség papjává és a kolozs-dobokai kör esperesévé választották.

A püspöki tisztséget 21 évig viselte. Kitűnt apostoli munkásságával, a vallásos élet megelevenítésével, a hitvédelemmel és az egyházpitéssel. A korabeli unitárius egyház szemének, szívének és szájának mondták.  Ö volt a XVII. Század legnagyobb unitáriusa, s az egyház második alapítója.

Hatalmas irodalmi tevékenységet fejtett ki.

Fő műve: „A keresztény hittudomány összege az unitáriusok szerint” 1757 melynek magyar fordítója Derzsi Károly és Albert János volt.  A könyv magyar nyelven 1899-ben jelent meg Ferencz József előszavával.

Irt tankönyveket, gyászbeszédeket és imádságokat.

1758. márc. 3.-án halálozott el. Április 5.-én temették el az Aranyosmenti papok jelenlétével. Temetési beszédet Fejérvári Sámuel és Agh István mondottak.

Fölhasznált irodalom:

Jakab Elek: "Szentábrahámi Lombard Mihály"Ker.Magveto. 1861.

Jakab Elek: " Szentábrahámi Mihály püspök. "Vasárnapi Újság.1865.

Deák Miklós: "Halotti beszédek. . . "Ker.Magv. 1886.

Szinnyei József: "Magyar  írók élete és munkái . "1890-1914..

Gál Kelemen : A kolozsvári unitárius kollégium  története . "1935 .

Iván László : "Szentábrahámi Mihály. "Unitárius Értesítő 1935.

Zoványi  Jenő : "Magyarországi protestáns egyháztörténeti lexikon.. "1977.

Köpeczi Béla: "Erdély története. "1987.