Yes
Az egyik legnagyobb zenetudós Nagyszentmiklóson született. Apja Béla iskolaigazgató, anyja Voit Paula zenetanár volt. Négy évig Pozsonyban tanult zongorázni és zongoraelméletet. 1899-től a budapesti Zeneakadémián tanult. 1903-ban mutatkozott be zongoristaként Pozsonyban, Bécsben és Berlinben.
Bartók ismert
zeneszerzővé nőtte ki magát. Mint ilyen a XIX. sz-i magyar, romantikus
muzsikának volt népszerűsítője.
1905-ben figyelme a népzenére irányult, és módszeres népzenei gyűjtőmunkához
kezdett. Előbb csak a magyar, később a szomszédos népek népzenei anyagának
feldolgozásával is foglalkozott. 1913-ban Afrikában az arab népzenét
tanulmányozta. Kodállyal karöltve új zenei stílust hívott életre. 1911-ben
létrehozta az Új Magyar Zenei Egyesületet.
1918-ban tánc játékai jelentették életének nagy sikerét.
Az I. világháborút követően külföldön hangversenyezett. Mint elismert komponistát és előadóművészt ismerte meg a világ. Zenéjével a népek testvérré válásának eszméjét hirdette. Népdal-gyűjtését 1920 és 1930 között dolgozta föl. Mint a Zeneakadémia tanára 27 esztendőt töltött el tanítással. 1934-től a Magyar Tudományos Akadémián dolgozott a magyar népzene sajtó alá rendezésével. 1936-ban utolsó gyűjtőmunkáját Törökországban végezte. Alkotó munkája a csúcsra 1926 és 1938 között emelte.
1940-ben Bartók, feleségével, Pásztory Dittával az U.S.A.-ban telepedett le. Egészségi állapota állandóan romlott. Életét New-Yorkban fejezte be. Hamvait hazahozták és a Farkasréti temetőben, az unitárius egyház szertartása mellett helyezték örök nyugovóra.
Bartók - gyermekeivel együtt - csatlakozott az unitárius egyházhoz. Kötöttsége nem tette lehetővé az egyházi zeneirodalomban való részvételét. A budapesti egyházközség tagjaként vett részt annak kántorválasztói közgyűlésén.
Fölhasznált irodalom:
Kenyeres Ágnes: "Magyar életrajzi lexikon. 1967.
Balogh Edgár: "Romániai Magyar irodalmi lexikon." 1981.